Zalaapáti

A község központjában találjuk a bencés apátság épületeit. 1715-ben Zalavárt a göttweigi (Ausztria) apátsághoz kapcsolták. Miután a zalavári székhelyet elpusztították, a rend nem az eredeti helyen, a mocsarak között, hanem attól északra található – nevében az apátság birtoklására utaló – ma 1700 lakosú községben épített új kolostort. A ma szociális otthonként működő kolostort az eredetileg ott álló középkori plébániatemplom mellé építették fel 1753-57 között, mai formáját egy későbbi átépítés alakította ki. Nem sokkal később, 1777-81 között a régi templom helyett is új épült. Az egyhajós, egytornyos hegedűablakos barokk templom freskóit Joseph Mölck, négy oltárképét Johann Schmidt festette.

Zalaszabar

 Zalavártól délre az első község, mely jelentős történeti múltra tekinthet vissza. A XII. században III. István király által betelepített német eredetű Hahót-Buzád nemzetség egyik központja volt itt. A régészeti kutatás megtalálta azt a favárat, melyet a nemzetség jeles tagja, Buzád bán épített, aki később otthagyva a világi életet, szerzetessé lett, és a tatárjáráskor mártírhalált halt a domonkos rend pesti kolostorában, amikor híveit védelmezte. A cselekedetéért boldoggá avatott Buzád lehetett az építtetője annak az egyenes szentélyzáródású XIII. századi kis templomnak, amely a mai nagy plébániatemplom sekrestyéjéül szolgál. A mai formáját a XVIII. században elnyert templom vakolata alatt XIV-XV. századi részletek rejtőznek.

További érdekessége a településnek jó borai mellett, hogy először állított szobrot a legnagyobb magyar labdarúgónak, Puskás Ferencnek.

Keszthely- Fenékpuszta

Keszthelytől délre a Balaton partján találjuk a Magyarország egyik legjelentősebb ókori műemlékének, a fenékpusztai erődnek, s mellette a Festetics család hajdan híres ménesének otthont adó major ma nagyon elhanyagolt maradványait és épületeit.

Nagy Constantinus és Valentinianus császárok uralkodási időszakában épültek Pannónia provincia belső erődjei. A hatalmas 377x358 méter kiterjedésű erődnégyszög, melyhez 44 torony tartozott, az egyre gyakoribbá váló barbár betörések miatt létesült. Kiválóan védhető helyen, egykor a Balaton vize által körülvett félszigeten állt. Túlélte a római időket, a népvándorlás viharaiban is használták az itt megtelepedő népek. A Dunántúlon 17 évig megtelepedő gótok is nyomot hagytak itt, sőt azt is feltételezik, hogy Itália királyává lett Nagy Theodorik itt született.

A 2,5 méter széles falak mintegy 85000 m3-nyi kőanyagot tartalmaztak, melyet az évszázadok alatt a környék építkezéseire elhordtak. A 125 éve tartó feltárásokból csak a déli erődkapu, az északnyugati sarokban a bazilika és a horreum (magtár) alapfalai láthatók.

Ebből az anyagból épült a major is, melyet a Keszthelyt birtokló Festetics család épített 1769 előtt. 1799-ben telepítették ide a híres ménest, amely Magyarország lótenyésztésének egyik legjelesebb helye lett. A ménest a II. világháború után az Amerikai Egyesült Államok jóvátétel fejében elvitte.