Hahót  ( titulusa Antiochiai Szent Margit)

Alapítási ideje bizonytalan, lehetséges, hogy még Szent László alapította az először Pölöske mellettinek (a közelében folyó patakról) mondott monostort. A XII. század végén azt a birtoktestet, ahol állt, a király eladományozta Hahótnak, akinek leszármazottai 1234-ben újraalapították. A XVI. század közepéig működött, akkor elpusztult. A mai hahóti templom jórészt a középkori templom alapjaira épült, belsejében az alapító Hahót nembeli Arnold síremléke látható az északi falban, barokk keretben.

Nagykapornak (titulusa Megváltó)

A Kádor nemzetség alapította a 1141-60 között a Zalavár mellett a megye legjelentősebb  szerepet játszó bencésrendi monostorát. Az alapító nemzetség kihalása után a királyé volt, majd újra eladományozták. Jelentős hiteleshelyi tevékenységet folytatott. Épületeit a XVI. század közepén végvárrá alakították, a szerzetesi élet másfél évszázadra megszűnt a falai között, levéltárát elszállították, később az újjáalakult zalavári levéltárba olvadt. A kolostort később a jezsuiták örökölték. Majd iskola, kollégium működött itt.

Templomának homlokzata és szentélye XII. századi, a többi részét a XVIII. században újjáépítették.

Murakeresztúr (titulusa Szent Kereszt)

Az apátság alapítási ideje és alapítója is bizonytalan. A Kanizsa folyócska Murába ömlése környékén állt, ezért kezdetben Kanizsa melletti, majd Mura melletti jelzővel illették. A XVI. század első felében szüntette be működését, amikor végvárrá alakították. 1600-ban sorsára hagyták, elpusztult. Jelenleg pontos helyét sem lehet beazonosítani.

Két, a történeti Zala megyéhez tartozó bencésrendi kolostort kell még megemlíteni, melyek ma Veszprém megyéhez tartoznak. Az egyik az I. András királyunk által alapított Tihany, ahol a királyt is eltemették, a másik Almád (maradványai Monostorapáti közelében találhatók), melynek alapítója az Atyusz nemzetség volt.

Tihany és Almád

Két, a történeti Zala  megyéhez tartozó bencésrendi kolostort kell még megemlíteni,  melyek ma Veszprém megyéhez tartoznak.  Az egyik az I. András királyunk által alapított Tihany, ahol a királyt is eltemették, a másik Almád (maradványai Monostorapáti közelében találhatók), melynek alapítója  az Atyusz nemzetség volt.

Csatár (titulusa Szent Péter apostol)

A mai Zala legkorábbi magánalapítású kolostorát a Gutkeled nemzetség emelte  1138 körül a Zalaegerszeg közelében fekvő Csatáron. A jeles kolostorban rövid ideig hiteleshely volt. A XVI. században annyi más  társához hasonlóan erődítménnyé lett alakítva. Falai között húzódott meg 1566-ban a szigetvári hős Zrínyi Miklós családja. Még 1600 előtt elpusztult. Helyét Zrínyi emlékoszlop  jelzi a község XIII-XIV.  századi  szépen helyreállított plébániatemploma közelében.