Szűz Mária templom - Szt. Adorján bencés monostor - török elleni végvár


850. január 24-én Liupramm salzburgi érsek szenteli fel Priwina magántemplomát annak nyugat-kelet irányú, széles mély árokkal és földsánccal erődített udvarházában (munimen) Szűz Mária tiszteletére. Az eseménynél jelen van a bajor világi és egyházi arisztokrácia és a keleti Alpok-vidék Oriens tartományának összes fontos képviselője.

1019-ben a templomot újraszentelik, patrónusa Szt. Adorján. Mellette - Priwina udvarházának maradványait felhasználva - bencés monostor létesül. Szerzetesei közül kettő is  segíti Gellért püspök  dél-alföldi térítőmunkáját. A monostor a 13. század  második  felétől  a  környék  birtokosainak ügyeit írásba foglaló hiteleshely. 1341-ben a sekrestyében támadt tűzben megsérül a monostor levéltára, megsemmisülnek az egyház legkorábbi oklevelei is. 1575-ben a török veszély miatt a szerzetesek Vasvárra költöznek. Ekkor már az épületek is nagyon rossz állapotban vannak. Zalavár javadalmait 1715-től az alsó-ausztriai göttweigi apátság kapja meg, és az új monostort az 1770-es években Zalaapátiban építi fel.       

Az 1702-ben felrobbantott késő középkori épületegyüttest Guilio Turco hadmérnök 1569-ben készült rajza ábrázolja. A 19. században a rom köveiből épül a környék úthálózata, utóbb területén homokot bányásznak. A tájsebet ma az előttünk álló erdő rejti. Az ősi templom alaprajzáról és méreteiről csak a Turco-rajz tájékoztat, helyét a körülötte létesült temető 9. századi és Árpád-kori sírjai határozzák meg. 11. századi szentélyrekesztőjének darabjait, melyek díszítése a Szt. István szarkofág stílusával rokon, a környék falvaiból gyűjtik össze. A 11. század végén a templomot és a monostort fallal övezik. Egy kapuzat és egy vízköpő töredéke tanúskodik az 1230-as években folyó építkezésekről. Az épületek köré a 15. században a korábbinál kisebb területet körbezáró, négy saroktornyos falöv épül, előtte árok húzódik. Az erődített monostor külső, fa-föld szerkezetes védműve a 16. században készül el. Ezt újabb árok veszi körül. Betöltése a végvári élet gazdag leletanyagát tartalmazza.


A várszigeti romokat sorsukra hagyva 1753-1784 között új monostor épül fel Zalaapátiban.



 





























































  • Szentélyrekesztő töredéke, XI. század       (Keszthely, Balatoni Múzeum)

  • Vízköpő, 1230 körül

    (Keszthely, Balatoni Múzeum)

  • Giulio Turco felmérése, 1569

  • A Zalaapátiban működő apátság pecsétnyomója, 1757 (Zala Megyei Levéltár)

  • Temetőrészlet feltárása, 2010.

  • Sírleletek: kétoldalas szőlőfürtdíszes aranyozott ezüst fülbevalók

    (Karoling-kor) (Magyar Nemzeti Múzeum)

  • Sírleletek: arany és ezüst gyűrűk (Árpád-kor) (Magyar Nemzeti Múzeum)







 

A Zalavári Történelmi Emlékpark turisztikai fejlesztése 

NYDOP-2.1.1/F-09-2009-0006

Kedvezményezett: Zala Megyei Önkormányzat

(8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10.)

Közreműködő szervezet: Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

(8900 Zalaegerszeg, Petőfi u. 24.) www.westpa.hu

Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu

A projekt az Európai Unió támogatásával

az Európai Regionális Fejlesztési Alap

társfinanszírozásával valósul meg.


 

Zalavári Történelmi Emlékpark
Zalavár-Vársziget